Ó, Te Drága Vörösmarty Téri Karácsonyi Vásár!

Döbbenten hallgatom, olvasom, hogy a Vörösmarty téren évente hatalmas sikerrel megrendezett Budapesti Karácsonyi Vásárról még akkor is le lehet húzni a "milyen drága" szenzáció-bőrt, amikor nem kerül megrendezésre. "Nem is baj", hiszen a forralt bor és a kürtős kalács ára az egekben jár, és "nem is azért jártunk oda", "senki se olyan hülye, hogy hagyja ott lehúzni magát".

"Mintha csak zabálni, meg vedelni járnának ki oda az újságírók és a megmondóemberek" - , írja egy barátom.
Ha fontosnak tartod, hogy a dolgok mögé láss, ha kíváncsi vagy a tényekre, vagy ha szereted a kézművességet, akkor ez az írás neked szól.  

A szó a Magyar Nyelv (1862) szótárunk szerint: "Nagy számú, részint valamit eladni, részint venni jött emberek gyülekezete valamely nyilvános helyen."

És bár egy vásárban is van "lacikonyha", alapvetően nem a kürtőskalács és a forralt bor, hanem az áruk és termékek cserélnek gazdát egy ilyen helyen, ezt jelenti a magyar nyelvben a "vásár" kifejezés.

A "Vörösmarty téri vásár"-ban válogatott kézműves mesterek árulják a portékáikat, miattuk világhírű ez a rendezvény, ők a főszereplők, alkotásaik miatt lett kiemelt célpontja Budapest az adventi bevásárló-turizmusnak, és bár a hangulaton sokat segít a vendéglátás és a díszítés, enélkül is volt vásár, mielőtt még a Vörösmarty tér a politikai és üzleti versengés célkeresztjébe került volna, úgy 15-20 évvel ezelőtt.

A kezmuves.lap.hu szerint "Kézműves az, aki hagyományos technikával, vagy ornamentikával, természetes anyagokból alkot; maga tervezi és kézi technikákkal készíti egyedi tárgyait; zsűrizteti elképzeléseit. Mesternek az tekinthető, aki valamilyen formában elnyerte ezt a címet (eddigi munkájának elismeréseként, vagy alkotásai minősítésében)."

A kézműves tehát kitalálja és megtervezi magát. Aztán azt, hogy amit elképzelt, milyen technológiával lehet elkészíteni. Aztán - mivel újító - szerszámokat csinál, amivel majd a tárgyait tudja létrehozni. Gyakran kell felkutatnia, vagy magának elkészítenie az alapanyagot is. Követnie kell a trendeket, de őriznie a hagyományokat. Alkalmazottja ritkán van, az is általában a család többi tagja. Ha a tárgyak készen vannak és minden szempontból megfelelnek egy kimagasló szakmai elvárásnak, akkor még csak a félsikernél tartunk. A kézműves aztán kitalálja, milyen installáción mutatnak jól a munkái. És azt megépíti. Könyvel, alkot, adminisztrál, elad. Megpróbálja művészetét lefordítani az üzleti világ nyelvére. Minőségi tárgyakat készít, visszatérő vásárlói vannak. Aztán amikor késznek látszik minden, akkor jön valaki, aki másolni kezdi, vagy legyártatja Kínában a terméket, féláron kínálja, silány a minőség, de az ötlet így is eladható. A kézműves ettől rendszerint összeomlik, de rutinja van az újrakezdésben, ezért új ötlettel áll elő, és a folyamat újraindul.
A magyar kézműves mesterek polihisztorok, az egész világon kihalófélben lévő faj utolsó, alig ismert és becsült példányai.

A Magyar Kézműves Szövetség 2011-ben azért jött létre, hogy a hobbi-kézművesek tengeréből kiemelje azokat a mestereket, akik hivatásszerűen munkájuknak élnek. Tagfelvételi feltételeik szigorúak mind művészi, mind pedig jogi-törvényességi-gazdasági szempontból. (https://kezmuvesszovetseg.hu/egyesulet/tagfelvetel). A kb. 70 fős tagság évről-évre nagy arányban képviselteti magát a "Budapest Christmas Fair" rendezvényen.

A sokat idézett Rebekah Joy Plett szerint "ha egy független kézművestől vásárolsz, többet veszel egy tárgynál".
Leszámítva, hogy valóban beleteszi szívét-lelkét (mert enélkül nincs alkotói, tervezői folyamat), és beleteszi "órák ezreit, amelyeket kísérletezéssel töltött", valójában a családja megélhetését biztosítod, és emiatt érdekeltté teszed őt abban, hogy továbbra is kézműves mester maradjon. A pénzeddel döntesz arról, hogy mi, emberek tartsuk-e életben ezt az egyedülálló kincset:

a magyar kézművességet.

A kézműves termék nevében hordozza, hogy kézzel és egyenként készül. A minőség és szépség eléréséhez nincs más út, ezért ára összehasonlíthatatlan a kereskedelemben kapható termékek árával.
Mégis a figyelmedbe ajánlom (ha már az árképzésről van szó) azt a ma alternatívnak tartott közgazdász elméletet, amely szerint a fejlett világban azért tudjuk olcsón megvenni a bolti termékeket, mert azok környezetterhelését (beleértve az emberi terhelést is), nem mi fizetjük meg, hanem "kihelyezzük" azt a harmadik világba.

(Ez egy hatalmas témakör, de néhány cikk a kérdésről:
https://piacesprofit.hu/gazdasag/ilyen-dragak-lennenek-kedvenc-termekeink-ha-nem-kinaban-gyartanak/  

A kézműves ezt nem teheti meg. Alkotásai saját műhelyében készülnek, Magyarországon. És bár gyakran a speciális alapanyagot csak Kínából lehet beszerezni, a termék árában azonban ez igen alacsony érték az emberi munkaidőhöz képest, amiből egy kézműves alkotás nagyon sokat igényel.

A Budapesti Karácsonyi Vásárban megjelenő kézműves mesterek száma általában 70-100 (a faházak mennyisége az aktuális jogszabályoktól függ). 70 embert személyesen ismerek közülük, nem csupán az évi 2-3 hónap miatt, amit együtt töltünk a Vörösmarty téren (tavaszi és karácsonyi időszakban), hanem az egész éves munka miatt, aminek során egymást próbáljuk támogatni. Ismerem a weboldalukat, a műhelyüket, még a munkabeosztásukat is.

Az évvégi 2 hónapnyi megjelenésre januárban kell elkezdeni dolgozni, hiszen a kézműves termékek lényege, hogy egyenként, kézzel, lassan készülnek, és ezen a technológián nem lehet változtatni (mert akkor már nem lenne kézműves alkotás, és mert más nem tudja utánozni a  kézműves mester szakmai képességeit). Akár a mezőgazdaságban az időjárástól, úgy függ a családjaik léte az aktuális politikai-üzleti érdekektől, az "aratástól", az évvégi vásár sikerétől.

Az általam eddig megkérdezett több, mint 50 kézműves mester portékáit év közben, műhelyükben ugyanannyiért tudod megvásárolni, mint decemberben a Vörösmarty téren. 

Még egyszer leírom: Nem adják drágábban alkotásaikat a Vörösmarty téren, mint a műhelyükben. 

Igen, ez azt jelenti, amit olvasol: Egy kézműves mestertől "termelői áron" vásárolsz, akkor is, ha azt a világhírű, állatira menő Budapesti Karácsonyi Vásárban teszed.

Én magam több, mint 20 éve vagyok a budapesti vásár résztvevője. Velem együtt a legtöbb résztvevő 15-20 éven át dolgozott egész évben, majd pedig élt meg kizárólag a karácsonyi bevételből. Néhány éve azonban a turizmus felfedezte magának a kézművességet, így a távol-keleti dömping mellé a polcokra kerültek és sikert arattak az alkotásaink. Jól érted: miután 2020-ban munkát és pénzt fektettünk a várható turisztikai megrendelésekbe (Budapest felirattal), és azt elbuktuk, aztán feléltük minden tartalékunkat, mert nem volt tavaszi vásár és turizmus, és miután már mindenkitől kértünk kölcsön, hogy valahogy felkészüljünk az éves bevételt biztosítani képes karácsonyi vásárra, mindezek után az a döntés született a szervezők részéről, hogy a vásár sajnos elmarad.

Sokunk számára végleges műhelybezárást hozott ez az év, 20-30 évnyi munka után. Nehéz hallgatni az ezen élcelődő rádióműsorokat, olvasni a cikkeket, hozzászólásokat.

A  mi vásárlóközönségünk alapigénye, hogy vásárlás előtt a kezébe vehesse, amit mi a kezünkből kiadunk. Megforgatják, nézegetik, szagolgatják :) Mivel nem létezik két egyforma, maguk szeretnek választani. Ezeket az élményeket nem lehet online odaadni, vagy megélni. Emiatt vásár a vásár.

Sokakkal jövőre már nem találkozhatunk a Vörösmarty téren, mert a családjuk megélhetését valahogy máshogyan kell biztosítaniuk.

Akiktől azonban vásárolni tudsz,

azokat jobban megismerted most ebből az írásból.